Települések

Békéscsaba

Békéscsaba város címereBékéscsaba az ország és Közép-Európa dél-keleti kapujában helyezkedik el. A város Békés megye ipari és kereskedelmi központja. A modern iparágak, illetve a kereskedelmi és szolgáltatóegységek fejlődése tapasztalható leginkább az utóbbi években, de a nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar is megőrizte jelentőségét.
A régészeti kutatások eredményei alapján a későbbi békéscsabai területek már évezredekkel ezelőtt lakott területek voltak. A tényleges Békéscsaba, mint település, nevével legelőször egy 13. századbeli pápai tizedlajstromban találkozhatunk. A város neve egyértelműen a "Csaba" személynévből ered.
A 17. század végén a törökellenes harcokat követően elnéptelenedett várost a Harruckern család karolja fel: először felső-ausztriai, majd szlovák családokat telepítenek be.

Telekgerendás

Telekgerendás címereTelekgerendás a megyeszékhelytől nyugatra a Békéscsaba-Orosháza vasútvonalon, a 47-es úton található. Északon a szintén kistérségbeli Kétsoprony, keleten a megyeszékhely, nyugaton Csorvás, délen pedig Újkígyós határolják.
Összterülete 7248 ha (1985), ebből belterület 134 ha , lakóinak száma egy 2007-es kimutatás szerint 1704 fő.
Alapvetően mezőgazdasági jellegű a területe, a településen élők jelentős része őstermelőként és vállalkozóként a mezőgazdaságból él.

Csabaszabadi

A kistelepülés a csabai tanyavilágból 1993-ban vált ki és azóta, mint önálló települést tartjuk nyilván, ahol a lélekszám a 400-at is alig éri el. Csabaszabadi Békéscsabától 18 km-re található, tömegközlekedési eszközeit tekintve csak autóbusszal érhető el.
A kisközség legjelentősebb műemléke az 1994-ben felállított harangláb és harang. Leglátványosabb épülete az 1870-ben épült Beliczey- kastély. 1997-ben millecentenáriumi kopjafát is avattak.
A település a kistérség leghátrányosabb helyzetű része, önálló óvodával, iskolával nem rendelkezik, a munkahelyek száma minimális, a munkanélküliség itt a legnagyobb.
A településre jellemző, hogy az utcák zöme még nincsen leaszfaltozva.

Kétsoprony

Kétsoprony Békéscsabától nyugatra a 44-es gyorsforgalmi úton, Kecskemét irányában fekszik, Kondoros, Csorvás és Kamut között. A község neve ó-szláv eredetű, ezért eredeztetik már a népvándorlás korától a település kialakulását."Valamikor két helyiségből állott, s bizonyos, hogy már az Árpád korban egyházas hely volt. Mátyás idejében Keth-Sopronnak, majd Sopronynak, 1560-ban Ket-Sopronnak 1557-ben pedig Mezőkén Söbrönek hívták. A XVIII. század közepén Mező-Két-Sopronnak nevezik, s Újabban megint Kétsoprony a neve."

/Karácsonyi János: Békés megye története./

Újkígyós

Újkígyós az Alföld tiszántúli területének délkeleti részén fekszik a Körösök és a Maros között, Békéscsabától délnyugatra. A település lakossága 2007-ben 5708 fő, így a második legnagyobb nagyközség Békés megyében.
Alapítója gróf Wenckheim József Antal, aki 1815-ben Szeged környékéről 100 dohánykertész családot telepített ide. A település igen gyorsan növekedett, sorsa a mezőgazdasággal kapcsolódott össze.
1950-ben vált külön Szabadkígyóstól, 1970-től pedig nagyközségi rangot kapott. Ám nem csak a népessége növekedett, hanem kiépültek az intézményei és infrastruktúrája, fejlődött a gazdasága.
Míg az 1980-as évektől az egész megyében a természetes fogyás volt jellemző, addig Újkígyós a Békéscsabáról és Gyuláról kiköltözők kedvenc célpontjává vált.