Kétsoprony

Kétsoprony Békéscsabától nyugatra a 44-es gyorsforgalmi úton, Kecskemét irányában fekszik, Kondoros, Csorvás és Kamut között. A község neve ó-szláv eredetű, ezért eredeztetik már a népvándorlás korától a település kialakulását."Valamikor két helyiségből állott, s bizonyos, hogy már az Árpád korban egyházas hely volt. Mátyás idejében Keth-Sopronnak, majd Sopronynak, 1560-ban Ket-Sopronnak 1557-ben pedig Mezőkén Söbrönek hívták. A XVIII. század közepén Mező-Két-Sopronnak nevezik, s Újabban megint Kétsoprony a neve."

/Karácsonyi János: Békés megye története./

Az 1561-es összeírás szerint a két falut főként nemesi családok lakták. A török hódoltsági időket igen jól bírhatták, mivel a falvak száma nem csökkent, hanem igen ritka módon némi növekedést mutatott. Az 1720-as években a települést bérlőknek adták ki, valószínűleg ennek is betudható, hogy a mai falukép csak nehezen és nagyon hosszú idő alatt alakult ki.
Ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatta a felszabadulás.
A földművelő lakosság zöme a társasgazdálkodás felé fordult, s egymás után alakította meg termelőszövetkezeteit. 1949-ben 130 kh-on 36 taggal alakult meg a Dózsa Tsz, ezt követte 1952-ben 261 kh-on 30 taggal a Béke Tsz, majd 245 taggal, 2600 kh-on a Hunyadi Tsz.

A mai Kétsoprony 1952. január 1-én alakult meg Soprony tanyaközségből, Kondoros, Kamut és Békés községek egy-egy részéből.

A község lakosainak száma a megalakuláskor 2237 fő volt, akiknek a nagy része a külterületeken élt, egész pontosan csak három család lakott a belterületen. Az azóta eltelt időszak nagy változást hozott, aminek az az oka, hogy a külterületi idős emberek elhunytak vagy beköltöztek a faluba, illetve a megyeszékhelyre, bár ez utóbbi elvándorlási folyamat az elmúlt néhány évben jelentősen lecsökkent.
Az elvándorlás oka főleg abban keresendő, hogy nincs a községben elegendő munkahely. Hiszen míg az iskolai végzettség - ezzel öszzefüggésben- a minőségi munkavégzés iránti igény emelkedik, addig a munkahelyek száma, a munkavégzési lehetőség nem, vagy alig változik.

2007-es adatok szerint 1502 fő él a településen. A szlovákság hagyománya jelentős - éppúgy, mint Telekgerendáson - és a sport szerepe sem elhanyagolható, főként a fiatalok körében.