Békéscsaba

Békéscsaba város címereBékéscsaba az ország és Közép-Európa dél-keleti kapujában helyezkedik el. A város Békés megye ipari és kereskedelmi központja. A modern iparágak, illetve a kereskedelmi és szolgáltatóegységek fejlődése tapasztalható leginkább az utóbbi években, de a nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar is megőrizte jelentőségét.
A régészeti kutatások eredményei alapján a későbbi békéscsabai területek már évezredekkel ezelőtt lakott területek voltak. A tényleges Békéscsaba, mint település, nevével legelőször egy 13. századbeli pápai tizedlajstromban találkozhatunk. A város neve egyértelműen a "Csaba" személynévből ered.
A 17. század végén a törökellenes harcokat követően elnéptelenedett várost a Harruckern család karolja fel: először felső-ausztriai, majd szlovák családokat telepítenek be.

Az 1800-as évek elején már Európa legnagyobb falujaként tartják számon; a század közepén már a mezővárosi címet is elnyeri.
Gazdasági fejlődését nagyban segíti a vasút kiépülése, melynek segítségével végül a regionális város címet is elnyeri.
A végleges településszerkezet a 19.század elejére alakul ki.
Az I. világháború után már városként, majd a II. világháborút követően megyeszékhelyként, 1991 óta pedig megyei jogú városként tartjuk nyilván. Szerepe a gazdasági és kulturális életben meghatározó, a köré csoportosult kistérség fő húzóerejét adja.


"Fejlődés és hagyomány"

2000 ősze óta ez Békéscsaba hivatalosan is használt szlogenje hiszen ez a mondat jellemzi igazán a rendszerváltás óta eltelt időszakot; látványos fejlődésünket a régen nálunk jártak őszinte csodálkozással nyugtázzák.
Békéscsaba a megye és a térség gazdasági és szellemi központja, a folyamatos fejlesztések, építkezések, felújítások és bővítések mind-mind ezt igazolják, városképünk állandóan változik, szépül.
A város magas színvonalú oktatást biztosító középiskoláiban a tanulók több, mint fele a megye különböző településeiről érkező diák. A képzési profilját folyamatosan bővítő Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kara is hozzájárul ahhoz, hogy a város a régió meghatározó szellemi tényezője legyen. Ezenkívül intézmények sokasága áll a kulturális értékek iránt fogékony lakosság rendelkezésére
.

Határokon átnyúló hírnévnek örvend az évenkénti rendezésű Csabai Kolbászfesztivál, mely évente egyre több embert mozgat meg.
Említésre mindenképpen méltó a Városházi Esték rendezvénysorozata, mely a kultúra iránt érdeklődök rendszeres nyári programjává lépett elő megyeszerte.
Békéscsaba több hagyománya a szlováksághoz kötődik - ennek is köszönhető, hogy városunk ad otthont a Szlovák Köztársaság főkonzulátusának. E példa azt mutatja, hogyan valósulhat meg a hagyományok tiszteletén, ápolásán nyugvó, abból gyökerező fejlődés, előrelépés.

Jelentősek a város sportéletének szereplői is, akik között első helyen a Hungarotel Torna Club világ- és olimpiai bajnokot nevelt tornászait, a kézilabdásokat valamint a műrepülő-világbajnokságok, vitorlázórepülő Európa-bajnokságok és ejtőernyős nemzeti bajnokságok házigazdaszerepét vállaló minőségi sportrepülőket és ejtőernyősöket kell kiemelni.

A mezővárosi múlttal rendelkező Békéscsabán a gabonatermesztésnek és az erre épülő sertés-és baromfitartásnak évszázados, a zöldségtermesztésnek pedig több évtizedes múltja van. Ezekre épült a malom-, gabona-, baromfi-, majd konzerv-, hús-, és hűtőipar. Nagy hagyományokkal rendelkezik a tégla- és cserépipar, a textilipar és a nyomdaipar is.

Sajnos a gyárak, vállalkozások egy része befejezte békéscsabai működését, de az itt gyártott, előállított termékek jelentős része országos, sőt egyesek nemzetközi elismerésnek örvendenek.