Általános bemutatás

A Békéscsabai Kistérség a Dél-Alföldi régióban, az ország délkeleti részén, Békés megyében található.

Budapestről mintegy 3 órás autóút után érkezhetünk meg, ennek elsődleges oka, hogy az M5-ös autópálya csak Kecskemétig visz, utána a 44-es gyorsforgalmi haladhatunk tovább.
Debrecenbe a 44-es gyorsforgalmi úton indulhatunk el. A vasút kiépítettsége már viszonylag szerencsésen alakult, mivel a Budapest- Lőkösháza vonalon vagyunk, így bizonyos fejlesztések és javítások várhatóan el fogják érni a kistérséget.
Húzóerő lehet majd a békéscsabai repülőtér korszerűsítése, hiszen a 2006. évi fejlesztéseket követően már a nemzetközi kisgépek légi forgalmára is alkalmassá válik, ezáltal a kistérség bekapcsolódhat az európai vérkeringésbe, ha megfelelően tudjuk majd kiaknázni ezen lehetőségeinket.

A kistérség 5 település összefonódásából alakult meg: Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi képviselő-testülete is támogatta a kistérségi elképzeléseket, így 2004. júliusában létrejött a békéscsabai kistérség.

2005.január 1-jén 72.685 fő alkotta ezen terület népességét.
A kistérség viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen Csabaszabadi kivételével minden település rendelkezik önálló általános iskolával és óvodával, a középiskolás korúak pedig a 12 békéscsabai középfokú oktatási intézmény egyikéből biztosan megtalálják a nekik megfelelőt.
Nem mondható ennyire szerencsésnek a felnőttkorú lakosság, hiszen a nem megfelelő, sőt helyenként egyenesen rossz infrastruktúrának köszönhetően a munkahelyek száma folyamatosan csökken, a munkaképes korúak nem megfelelő hányada dolgozik, nagyon sok a kényszervállalkozó és a munkanélküli. Ezen a nagyváros közelsége sem segít, hiszen Békéscsabán ugyancsak foglalkoztatási gondokkal küzdenek.
Ezeken túlmenően jellemzi még a kistérségi foglalkoztatottságot, hogy nagyon magas, az országos átlagot is meghaladó, a mezőgazdaságban dolgozók száma.

A kulturális-és társadalmi élet irányításában természetesen Békéscsaba vállalja a főszerepet. Elég csak a Jókai Színházra, a nemzetközi hírű, évenként megrendezésre kerülő Kolbászfesztiválra, a több tizenéves múltra visszatekintő Balassi Néptáncegyüttesre, a Diáktanyára és a Csaba Center rendszeres és sokszínű programjaira gondolnunk.

Látnivalókban azonban egyáltalán nem szűkölködik a kistérség; ha erre járunk és a szabadidőnk engedi, feltétlenül meg kell nézzük az 1870 körül, a békés megyei főispán által építetett Beliczey-kastélyt, amely jelenleg is Csabaszabadi egyik legjelentősebb épületének számít.
Ha egy nyugodt kis sétát szeretnénk tenni egy csendes kis, alföldi faluban, akkor kell, hogy kiautózzunk Telekgerendásra vagy Kétsopronyba.

A kistérség nagy lehetősége lehetne a falusi turizmus, lovas-horgász-és vadászturizmus felfejlesztése, hiszen a környék horgásztavakban, apróvadakban és lovastanyákban bővelkedik.
Ehhez elsősorban az infrastruktúra növelésére és fejlesztésére lenne szükség, amely a befektetőket is jobban vonzaná a környékre és ez népességmegtartó hatású lehetne a fiatalok számára.
Reméljük, hogy a kistérségi összefogás a fenti problémák megoldásában, együttesen eredményes lesz, fejlődni és fejleszteni tud majd, és így, megerősödve ismét egy dinamikus térséggé válik, amely vonzó a fiatalok számára is.

2008. január 1-jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós. A két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt.